Nekünk, műkörmösöknek az elsőként kell értesülnünk, majd azonnal handrendbe állítanunk a sznkatonáinkat zseléből, gél lakkból, porcelán porokból, glitterekből, kövekből és egyéb díszítőelemekből.  De járjuk egy piicit körbe a lila színt, kinek hogy illik az egyéniségéhez és igaz lehet-e a mondás, hogy a lila csak 70 felett áll jól egy nőnek?

Különféle kultúrákban eltérő színhasználati szokásrendszerek uralkodnak az öltözködésben, ékszerviseletben és emocionális kötődésben a színeket illetőleg. A lila szín jelenlegi megítélése az európai kultúrában korosztályok szerint általában igen eltérő. A fiatal felnőtt korosztály leginkább a lila világosabb, pasztelesebb árnyalatait viselik szívesebben, igen kevés az a húsz éves egyetemista, aki püspöklila ruhában jár hétköznap szemináriumra. Az életkor előre haladtával a szín egyre mélyül, egyre tisztul.

A lila szín egyszeriben drámai és provokatív. Kiemeli a viselőjének egyéniségét, a pasztell  a visszafogottságot, a decenzizmus érinthetetlenségét. A sejtelmes lila a kozmosz végtelenjének titkait ígéri megfejteni (minden jól sikerült kozmosz zselé, gél lakk színben van némi szemmel alig látható lila csillám) a hangos és tiszta lila a határozottságot, a szürkés lila  pedig az elmúlás romantikáját hordozza magában. Ezzel egyidejűleg a lila szín szinte kéri, hogy kapd oda a tekinteted. Amikor Jimi Hendrix vagy Dawid Bowie a popkultúra élvonalába helyezte a zenei alkotásait, hihetelen feltűnést keltettek lila ingjeikkel, lila nadrágjaikkal. A tudatos színválasztás annak idején a "merj kilógni a sorból, merj kísérletezni az életeddel és rúgd fel a szabályokat" üzenetét hordozta magában. 

Mindezek mellett lilát bárki viselhet, bármilyen korosztály a mai színkultúra széles lehetőségeiben megtalálhatja az ultra viola csodálatos árnyalatait.